A határaim én vagyok.

A haverok és én

A haverok és én


Hányás nélkül

Életem betegen

2021. május 16. - JBrigó

Belenézek a tükörbe. Volt kamaszként egy amolyan "kiló vakolat" korszakom, de lecsengett, és tényleg nem szoktam túltolni - csak így, szlengesen - a dolgot. Mai, kamasz szóhasználattal (amit nemrég tanultam) nem szoktam "kikerázni" magam. Jó, jó, anya vagyok, nincs időm rá. Mondjuk, ha ez lenne a…

Tovább

Megfelelni

#mondokvalamit

Nehéz megfelelni. Ez az erős kényszer nem akar szűnni. Szeressenek, megértsenek, segítsenek, elfogadjanak. Vágysz rá, zsigerből, nem tehetsz róla. Én sem. Ki jobban irányítja, ki kevésbé. Kinek jobbak a lehetőségei, kinek kevésbé. Ez a különbség ellenszenvet szülhet. Nem szándékosan, de nem is jó…

Tovább

Normális.

Életem betegen

Talán az első tünetektől kezdve, vagy az első, leírt diagnózis óta vágyunk a normális után. Oda, ahol az a bizonyos "AZ előtt" van.  Amikor még nem voltunk betegek, nem fájt, nem tudtuk, és azt hittük, megtehetünk bármit. Amikor még tervezhettünk, célokat tűzhettünk ki anélkül, hogy a sarokból…

Tovább
süti beállítások módosítása