A legutóbbi (és eddig egyedüli) cikkem óta sok minden történt velem. Többek között nemsoká esedékes lesz számomra a műtét, amit nagyon várok. Ezekről az előkészületekről szeretnék most írni, hogy betekintést nyerhessetek a felkészülési folyamatba. 

(kép forrása: Pinterest)

Arról, hogy mi a laparoszkópos hastükrözés, itt olvashatsz. Ezt a módszert tartják a legbiztonságosabbnak, mivel kevés műtéti kockázattal jár. Természetesen itt is előfordulhatnak különböző szövődmények, de sokkal kevesebb rizikóval. 

Az első lépés, a rengeteg külső vizsgálat tömkelege, amit mindenki ismer: vérvizsgálat (vérkép, karbamid, kreatinin, CRP, vércukor, vizelet általános + üledék, TSH, FT4, FT3, HgbA1c), nyugalmi EKG, MRSA szűrés, vércsoport vizsgálat és ellenanyag szűrés, illetve előfordulhat egy mellkasröntgen is, és az én esetemben egy PCR teszt is. Mindez ha megtörtént, akkor nincs más teendőnk, csak várni, hogy az aneszteziológus felvehesse velünk a kapcsolatot. Ha ez is megtörtént, akkor kezdődhet az igazi 'buli'. A műtétet megelőző 2 napban már diéta javasolt: kerülni kell a zsíros, puffasztó és rostos ételeket, alkoholt, és a szénsavas italokat. Ezután, a legtöbb esetben bélelőkészítés történik: egy bizonyos Picoprep nevű készítményt kell elfogyasztani 2 tasakkal, 6 óra különbséggel - ez egy hashajtópor, ami a belek működésének a fokozásával fejti ki hatását - ezt követően már aznap nem szabad semmit sem fogyasztani, csak folyadékot, teát, és szűrt levest inni. Ez az eljárás akkor fontos, ha mélyen infiltráló endometriózis van jelen. (Mélyen infiltráló endometriózisnak (DIE- Deep Infiltrating Endometriosis) nevezzük a hashártya szintje alatt 5 mm-t meghaladó mélységben terjedő endometriózist.) Továbbá ajánlott a szeméremtest szőrtelenítése, és a körömlakk leszedése. Utóbbi a műtét során fontos, a pulzoximetert megzavarhatja a körömlakk, vagy géllakk. (A körömágy színéről nem is beszélve, ami egy fontos jelzés az állapotodról az aneszteziológus számára.) Ha bővebben szeretnél olvasni az előkészületekről, itt megteheted. Legvégül, extrém esetben vérveszteség is előfordulhat, ami a jelen helyzetben nem szerencsés, a vérbankok ki vannak ürülve, így toboroznunk kell véradókat, hogy semmilyen esetben se maradjon el a műtét. (Megjegyzés, ezek a vizsgálatok mind állami, mind magánúton történő műtét esetén megegyeznek.)

A magam részéről már csak az MRSA szűrés, a vércsoport vizsgálat és ellenanyag szűrés, és a PCR teszt van hátra. Szerencsére a laborom jó, a pajzsmirigy értékeim is rendben vannak, és a nyugalmi EKG-m is jó értékeket mutat. Úgy érzem, a szervezetem is támogatja a döntésem. 

Fontosnak tartom elmondani, hogy nincs fontosabb a lelki támasznál, amit a közvetlen környezet tud nyújtani.

Hogy miért?

Mert ez egy hatalmas lépés, meghozni egy ekkora döntést az egészséged érdekében, annak érdekében, hogy ne szenvedj, hogy élni tudd az életed. Különböző okokból magánúton is megműttethetjük magunkat, ami rengeteg pénz is, szintén egy nagy nyomás. (Várólista, időhiány, orvosválasztás, a lista végtelen, a lehetőségeink korlátozottak.) A család támogatásán túl nagyon fontos a munkahelyi támogatás is. Én pedagógus vagyok, a nyárra időzítettem a műtétem. Azonban nem mindenkinek van erre lehetősége. Egy ilyen műtét után a felépülési idő 4-6 hét, tisztában vagyok vele, hogy lényegében ugrott a nyaram, de így legalább van időm regenerálódni. Ha azonban nincs lehetőség erre, akkor egy támogató munkakörnyezetnél nincs fontosabb. A mai világban pedig - valljuk be - egy ilyen közeg sajnos kuriózumnak számít. 

A műtétem június 30-án lesz, ahogy a szervezetem engedi, mindenképpen leírom az átélteket, tapasztalatokat.

Szokásomhoz híven pozitív vagyok, hiszem, hogy minden rendben lesz, és remélem, nemsoká átélhetem azt, ami sok nőtársamnak természetes: fájdalmak nélkül menstruálni és élni az életet.