Tegnap fejeztem be a sorozatot, így idejét láttam ajánlót írni róla a blogra. Régen volt ilyen bejegyzés, pedig , ha nem is sok, de létezik film, sorozat , amit érdemes megnéznünk autoimmun témában. Ezek segíthetnek a beszélgetés indításban, figyelemfelkeltésben, de akár egyszerűbben bemutattatni a helyzetünket. Érdemes tehát figyelmet, és nem utolsó sorban időt szentelni rájuk.

Kép forrása: MovieDrive

A rezidens című sorozatot két streaming (sztríming) szolgáltatónál, a Netflixnél, és a Disney+ - nál tekinthetjük meg. Egy orvostanhallgató, és az őt oktató rezidens kapcsolatával, annak kezdetével indul az egész sorozat. Jöhetnék a karakterek fejlődésével, a kis apró magánéleti szálakkal, de felesleges, és nem idevaló. A sorozatot az autoimmun diagnózisok miatt szeretném kiemelni.

Dr. House esetén ez körülbelül a lupuszról szólt. Ez az egy, amit a világ nagyon jól tudott fújni akkor, de behatóbban ezt sem tanulmányozták, nem rögzült, mi ez, milyen tünetekkel jár VALÓJÁBAN. 
A rezidens esetén minden évadban többször (!) felmerül, és diagnosztizálnak is autoimmun betegségeket. Itt szó esik a tünetekről, kezelésről. Ilyen például a teljesség igénye nélkül a Myasthenia Gravis, Reumatoid Arthritis, Behcet kór, de pajzsmirigy problémák, amik előfordulnak a sorozatban.

Ahogy a bevezetőben is írtam, az ilyen filmeket, sorozatokat igenis használjuk beszélgetések elindításához. Nem tudhatjuk kinél, mi válik be, de érdemes ennek is lehetőséget adva nem feladni.

A mai cikkben az egyik leggyakoribb autoimmun diagnózist szeretném bemutatni. Írásaim célja nem csak a betegközösség támogatása, hanem a környezet alkalmazkodásának elősegítése, valamint az érthető tájékoztatás egyaránt.

Így kerül “górcsövem alá” ezúttal az SLE, azaz a szisztémás lupusz eritematózusz, röviden lupusz. Ez az a diagnózis, amely óriási arányban, 90%-ban nőket érint, akik fogamzóképesek. A férfiakat kicsit védi a “férfihormon”. Nőknél gyakran szülést követően jelenik meg, tehát feltehetően a megemelkedő hormonszint az első, aki “buliba hívja” hozzánk.

Száraz tények

 
A teljesség igénye nélkül néhány jellemző tünete:

• arcon megjelenő pillangó alakú bőrpír
• ízületi gyulladás (nem deformáló)
• hőemelkedés vagy láz
• gyorsult vörösvértest-süllyedés
• csökkent fehérvérsejt-szám
• étvágy csökkenése, fogyás
• fényérzékenység, fekély a nyálkahártyán
• átmeneti hajhullás
• immunológiai panelben ANA pozitivitás, ds-DNA pozitivitás

Az SLE vérvétellel, és ultrahanggal, röntgennel igazolható, valamint a 11 pontból álló kritériumrendszerből 4 megléte szükséges a tényleges megállapításhoz.

 A tüneteket összefoglaló plakát itt érhető el, ezen kívül teljes körű tájékoztatásért ide ajánlom kattintani.

Magyarul

 
A betegség érinthet szerveket, ilyen a vese, és a szív. Ezeket folyamatosan ellenőrizni kell. Noha gyakori tünet a bőrkiütés, mégsem olyan külső szemlélő számára látható dologról van szó, amely megalapozná egy súlyos betegség meglétét laikus számára. Pedig igen fiatalokat, gyermekeket is érintő diagnózis, jellemzően 18-45 éves nőket talál viszont meg. Kegyetlen, hiszen, ha nem lenne önmagában elég a lupusz a tüneteivel, és azzal, hogy befolyásolja a mindennapi életet, a vele való együttélésnek szerves része lehet az előítélet, amelyet a környezetben kelt.

Így fontos kiemelnem, hogy a lupusz nem fertőző, nem terjed egyik emberről a másikra! Ez egy krónikus autoimmun betegség. Nem örökölhető, viszont a hajlam igen!

Ha környezetünkben valaki lupusszal él, nem kell tartanunk attól, hogy elkapjuk tőle, viszont figyelembe kell vennünk, hogy annak ellenére, hogy nem látszik, komoly, szerveket érintő betegség!

Ez azt jelenti, hogy a kiütés komolyan sebeket ejthet a másik önbizalmán. Fájdalmas az ízületi gyulladás, a szívburok gyulladás, a veseelégtelenség duzzanatokat okoz, a központi idegrendszer érintettsége miatt pedig szintén fájdalmas fejgörcsök, koncentrációs nehézségek, memóriazavar, hangulatváltozás, levertség alakul ki. Jelen lehetnek hangulatváltozások, sőt pszichózist is okozhat. A pszichózis pedig egy súlyos mentális állapot, amelyben gondolkodási és viselkedési zavarok alakulnak ki. Nem hangzik jól, ugye?
Képzelj el a fentiekkel csak egyetlen napodat!

A lupusz kezelése

 
Mint minden autoimmun diagnózisnál, ennél sincs gyógymód, viszont kezelhető. Ez azt jelenti, hogy a tünetek enyhíthetőek, megelőzhetőek a szövődmények, így a szervek, szövetek maradandó károsodása.

Kezelések:

• Nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek 
• Malária elleni szerek
• Kortikoszteroidok
• Nem biológiai eredetű betegségmódosító gyógyszerek (DMARD)
• Biológiai DMARD-k

DE!

Mint minden gyógyszeres kezelésnél, itt is van mellékhatás. Összeszedem őket egyben, szép csokorba:

• Könnyen kialakuló véraláfutások, vese- vagy májfunkciók változása. A malária elleni szerek elváltozást okozhatnak a retinában.
• A külső megváltozása (például testsúlynövekedés, puffadt arc, túlzott szőrnövekedés, lila csíkos (striás) bőrelváltozások, pattanások). 
• Nő a fertőzések kockázata, főként a tuberkulózisé és a bárányhimlőé. Azzal a gyermekkel, aki kortikoszteroid szedése mellett bárányhimlős lesz, sürgősen orvoshoz kell fordulni!
• Hasi problémák is felléphetnek, például emésztési zavar (diszpepszia) vagy gyomorégés. Ez a probléma fekély elleni gyógyszeres kezelést igényelhet.
• Hossznövekedés gátlása, ez gyermekeknél lényegesebb 

Összegezve kicsit ez egy mindennapi életet jelentősen befolyásoló diagnózis, amely komoly változtatásokat kér annak érdekében, hogy elcsendesíthető legyen. Egyedül ez nehéz feladat!

Legyél lupusszal élő vagy akár a környezet képviselője (családtag, barát, kolléga), az első lépés a tájékozódás legyen! Ehhez a legalkalmasabb “helyszín” egy kattintásra vár, a Magyar Lupusz Egyesület. Kattints a képre, és lépj egy nagyot előre!

Az elmúlt időszakban a depresszióval foglalkoztunk, hiszen kapcsolódik az autoimmun diagnózisokhoz. Azok következménye mellett szerepel több betegség “tünet listáján” is, ilyen például a Lupusz vagy a Hashimoto! Éppen ezért kiemelt szerepet játszik az érzékenyítés, edukáció a témában, mert sajnos még mindig úgy véli a társadalom, hogy ez a modern világ által felfújt “divat” csupán. Nézzük tehát meg közelebbről is a dolgot, ragadjunk együtt egy okulárét, tárjuk nagyra lelkünk kapuit, és induljunk el közösen erre a különleges barangolásra!

Illusztráció: Jánosi Brigó

Ahhoz, hogy megértsük, átlássuk a dolgot először magáról a depresszióról kell szót ejtenünk első állomásunkon. Mindezt persze orvosi kifejezések, érthetetlen mondatszerkezetek nélkül.
A blog TikTok oldalán már készült egy egyszerű poszt, amelyben 3 tünetét emeltem ki a betegségnek. 

De mi is a depresszió?

A szomorúság nem depresszió. A depresszió betegség, hangulatzavar, míg a szomorúság egy múlékony állapot, egy érzelem. A depresszió diagnosztikájában a szomorúság csupán egyetlen tünet. Leglényegesebb különbség az idő lefolyásban és az állapot mélységében van. Vagyis a szomorúság, rosszkedv, ha normális, néhány napon, legfeljebb néhány héten belül elmúlik, míg a depresszió több mint két héten át, de akár hónapokig, bizonyos típusok esetén évekig fennáll.” - írja a semmelweis.hu oldalon a Semmelweis egyetem Pszichoterápiás Osztálya.

Ezeknek a tipikus tüneteknek egyidejűleg való előfordulása esetén beszélünk depresszióról. 

   Tünetek:

• Érzelmi tünetek: szomorúság, rosszkedv, örömképtelenség, öngyűlölet, szeretetképtelenség.
• Motivációs tünetek: a személy érdeklődése lecsökken, nincs kedve semmihez – „semmi értelme belevágni egy újabb szánalmas napba”.
• Viselkedéses tünetek: produktivitása, aktivitása csökken, gyakran csak fekszik az ágyban, energiahiányról panaszkodik, lelassul. Görnyedt testtartás, halk beszéd jellemzi.
• Kognitív – gondolkodási tünetek: a depresszióval küzdő személy végtelenül negatívan látja önmagát, a világot, jövőjét, pesszimista, reményvesztett, koncentrációképessége gyengül. Negatív énkép jellemzi. Gondolkodását a „KELL”-ek hatják át, nem lényeges az, ami van. A múltban és a jövőben él, nem a jelenben.
• Testi tünetek: fejfájás, emésztési zavar, fogyás vagy hízás, szédülés, alvászavar – nehezen tud elaludni vagy hajnalban felébred és nem tud visszaaludni. Állandó fáradékonyság jellemzi.

(Forrás: semmelweis.hu)

Mitől alakulhat ki?

Genetikai hajlam, kora gyermekkori életesemények, és a feldolgozást érintő gondolkodási zavar is hozzájárulhat a depressziós epizód kialakulásához. Kezelés nélkül is beállhat javulás néhány hét alatt, de a visszaesés és a súlyosbodás esélye is jóval nagyobb. Itt említést kell tenni a tudatmódosító szerekről, amelyek szintén okozhatják. 

Kezelése otthon

A négy fal ölelésében is túl lehet tehát jutni ezen, de természetesen az elsődleges, amit tegyünk az, hogy szakemberhez fordulunk. 
Ugyanakkor az internet berkeiből gyűjtöttem néhány tippet a kosarunkba arra az esetre, ha valaki mégis ezt az utat választaná. 

• tudatos táplálkozás
• mozgás (létezik autoimmun jóga is, amelyet mindenkinek ajánlok jó szívvel!)
• gyógynövények, illóolajok (rózsagyökér, levendula)
• magnézium
• meditáció
• aktív és passzív pihenés

A lupusz (SLE) és a depresszió

A lupusz, azaz a szisztémás lupus erythematosus egy olyan betegség, amelynél a megtámadott szervek begyulladnak, és különböző mértékben károsodnak. Idegrendszeri tünetei között találjuk meg a depressziót, ami a betegek egyharmadát érinti. A betegség kezelésével ez enyhülhet, javulhat.

A teljesség igénye nélkül tennék említést még a Hashimotoról (autoimmun pajzsmirigy gyulladás), Reumatoid arthritisről (RA - tartós ízületi gyulladás), amelyek tünetei lehet szintén a depresszió, illetve a sclerosis multiplexről (központi idegrendszert támadó betegség), amely diagnózis esetén jóval nagyobb számban küzdenek a hangulatzavarral a betegek. 

Nem győzöm hangsúlyozni, hogy mennyire fontos a segítségkérés szakembertől, de családtagjainktól egyaránt!
A közös barangolásunk itt véget ért, bízom benne, hogy hasznos információkkal gazdagodva engedjük el egymás kezét.