A Hashimoto Thyreoiditis az egyik leggyakoribb autoimmun betegség, amely az európai lakosság 1-2 %-át érinti.  Örök kérdés a betegséggel kapcsolatban, hogy milyen diéta támogatja a kellemes, élhető állapotot. A legtöbb endokrinológus (saját és mások tapasztalatai alapján) még mindig a jó öreg bevált módszereket hajtja, talán le sem porolja, egy értékre, és tablettára alapozva mindent. Elutasítják, hogy a diéta befolyásolná a betegség lefolyását, a gyógyszer önmagában elég a normális élethez.

Amikor engem diagnosztizáltak ezzel a népszerű (merthogy gyakori) haverral, az az orvos sem engedett utamra másként. Az már egy másik kérdés, hogy nem hagyták, hogy meggyászoljam a pajzsmirigyem, ami akkorra már rég halott volt. (R.I.P.)  Az internet és a sorstársak jóvoltából kerültem képbe, amiért azóta is hálás vagyok nekik!

Többen fordulnak hozzám azzal a kérdéssel, hogy mi segít, és egyáltalán nekem mi vált be. Rövidre zárhatnám a történetem azzal, hogy megnevezem a konkrét fajtáját, de ez nem lenne nemhogy kielégítő válasz, de helyes sem, hiszen ami nekem működik, nem biztos, hogy az másoknak is fog. Viszont szerettem volna némi információmorzsát ideszórni, bízva annak segítő erejében.

Mindenkinek, aki ért angolul vagy lehetősége van segítségért nyúlni, Dr. Izabella Wentz endokrinológus-gyógyszerész követését szoktam ajánlani online berkekben. Nála hitelesebbet még nem sikerült találnom, ugyanis a doktornő maga is Hashimotoval koptatja az élet iskolapadját. (Több kiadott könyvvel is rendelkezik, itt megtekinthető és megvásárolható.) Tőle is rengetegen kérdezik, melyik diéta az, ami működik.

Mindannyian különbözünk, azonban lehet, hogy ugyanaz a diagnózisunk, ennek ellenére más, és más beavatkozás az, ami működhet. Ahogy mondtam, rengeteget tanultam a saját hibáimból, kísérletezéseimből, a több ezer másik, szintén Hashimotoval küzdő embertől, akik az étkezésben hozott változtatásoknak köszönhetően érezték magukat jobban.

Nehéz lehet a diéták útvesztőjében barangolni, azon tűnődve, mégis hol kezdjük, melyik diétával, és egyáltalán miért, hiszen itthon is több olyan formáját osztották már meg, amely segített az állapot javításában. Ilyen például az AIP (Auoimmun Protokoll), Paleo, Autoimmun Paleo, vagy a "sima" glutén-,laktóz-, szója-, és jódmentes diéta.

Dr. Izabella Wentz

Mi a helyzet a vegán és vegetáriánus étrenddel Hashimoto esetében?

A doktornő nem találkozott olyan kimutatásokkal, eredményekkel, amelyek a betegségre gyakorolt jótékony hatását bizonyították volna. Azok a vegán betegei is, akik szigorúan, teljes odaadással élnek együtt az étrenddel, továbbra is alacsony testhővel és magával a Hashimotoval küzdenek. Tapasztalatai szerint ez az étkezési forma a bél gyógyulását akadályozza, és hozzájárul a tápanyaghiányhoz is, ami súlyosbítja a betegséget.

A célom az, hogy megtaláljam a legsikeresebb, működő protokollokat, és ezeket megosszam olvasóimmal is. A pácienseim, és olvasóim számára leginkább működő három diéta a Paleo, Autoimmun Paleo, illetve a glutén-,laktóz-,és szójamentes étrend bizonyult. A klinikai tapasztalatok alapján ezeket a diétákat módosítottam, így a legtöbb Hashimotoval élő beteg számára alkalmazható. Ilyen változtatás a szénhidrátok bevitelének korlátozása, a vércukorszint szinten tartása, a jód tartalmú élelmiszerek korlátozása, a fehérje bevitelének növelése, és azoknak az ételeknek eltávolítása, amelyek személyesen, egyéntől függően hatnak negatívan a betegre.

Tápanyagban gazdag élelmiszerek

A bélgyógyulás kulcsa a tápanyagban gazdag ételek fogyasztásában rejlik. Lássunk néhány példát, amelyek fogyasztása kifejezetten jótékony hatással van pajzsmirigyünkre:

• Zöld turmixok/smoothiek: az aprított hozzávalók könnyebben emészthetőek, és a tápanyagok könnyebben felszívódnak. Emellett klorofillforrást jelentenek a szervezet számára, amely segít a májnak a méregtelenítés folyamatában, növeli a vas szintjét, csökkenti a gyulladást, és az oxidatív stresszt.
• Fermentált élelmiszerek: probiotikus hatásuknak köszönhetően segítik emésztésünket, egyensúlyba hozzák a bélflórát.
• Csontleves/húsleves: támogatja a bőrt, és a bélt, kollagént, és tápanyagokat biztosít számukra. Izabella 2015-ben végzett felméréséből kiderült, hogy a levest fogyasztó betegek 70%-a érezte jobban magát tőle!
• Forró citromos víz: A citromlé segít a máj méregtelenítésében, savasságának köszönhetően pedig segítséget nyújt a pajzsmirigy gyógyszerek felszívódásában. Azok, akik citromos vízzel indították a napot koffein helyett, meglepődve tapasztalták, mennyivel több energiájuk lett, és sokkal jobban érezték magukat.
• Cékla: A cékla rendkívüli hatásairól ismert, többek között gyulladáscsökkentő, immunerősítő, ennek köszönhetően a szervezet gyorsabban regenerálódik.
• Ropogós zöldségek: Szintén a méregtelenítés folyamatához járulnak hozzá, bombázva a bennük található vitaminokkal szervezetünket.
• Koriander: Méregtelenítő, vitaminban, és ásványi anyagokban gazdag. Javítja a máj, a vesék, a tüdő, és a bőr állapotát is. A benne található ásványi anyagoknak köszönhetően jótékony hatással van a kardiovaszkuláris rendszerre. Izomlazító, nyugtató hatású, enyhíti ezeken kívül a hányingert, stimulálja az emésztőrendszert. Fogyaszthatjuk salátákhoz, avokádóhoz, adhatjuk zöld gyümölcslevekhez, fűszerként levesekhez is.
• Rostok: Akár egy szivacs, felszívja a toxinokat, felesleges hormonokat, ezáltal támogatva a kiválasztás útját. Izabella azt javasolja rostokat fokozatosan adjunk ételeinkhez, ha nem szoktunk egyébként rendszeresen fogyasztani!
• Kurkuma: Fokozza a sejtek oxidatív stressz elleni védekezőképességét, emellett gyulladáscsökkentő hatású, bizonyítottan csökkenti a fájdalmat például RA esetében. Gyulladáscsökkentő, antibakteriális, vírusölő hatása Hashimoto tüneteinél rendkívül hatásos lehet. (link)
• Bogyós gyümölcsök: Magas rosttartalmúak, így nem okoznak eltérést a vércukorszintben, más gyümölcsökhöz képest. A fekete áfonya például tele van antioxidánsokkal, keringést serkentő, segíti az immunrendszert a védekezésben, és segíti a pajzsmirigy működését. Azonban ügyeljünk a túlfogyasztás elkerülésére!

Akik most vágnak bele étrendjük változtatásába, azt ajánlom, kezdjék az alábbiak kiiktatásával:
Glutén, tejtermékek, szója, cukor, koffein és az alkohol. Ezek mindegyike túlterheli szervezetünket, ez a fajta toxin felhalmozódás pedig gátolja a Hashimotosok gyógyulását. A fenti alapanyagok mellőzése hozzájárul az immunrendszer regenerálódásához.

Ha a problémás élelmiszerek eltávolítása után is különböző tüneteket észlelünk, érdemes egyéb okokat kutatni. Előfordulhat, hogy olyan problémák okozhatják, mint a Candida, SIBO, mellékvese fáradtság. Természetesen konzultáljunk orvosunkkal!

Tekintve, hogy az egyik leggyakoribb autoimmun betegségről van szó, nem is lehet eleget foglalkozni vele. Főként nőket érint, és a betegség örökölhető. Fontos, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy csodálatos módon különbözünk. Ez a haver nem hat ránk ugyanúgy, mint betegtársunkra, noha ugyanúgy veti meg ágyunkat. Nem adja ugyanazt a tükörképet, és más okból dönthet úgy, hogy felkeres bennünket. Bármi álljon is a nem kívánt kötelék hátterében, törődjünk testünkkel, és lelkünkkel egyaránt, kutassuk fel, próbáljuk ki, és alkalmazzuk azokat a megoldásokat, amik nekünk használnak, és ne keseredjünk el akkor, ha egy olyan módszerbe botlunk, ami a másik betegnek mankó, minket viszont arcul csap. Ne szégyelljünk segítséget, lelki támogatást kérni!

A cikkhez felhasznált írás: (link)
A legérthetőbb írás a Hashimotoról: (link)

Aki követ azon a bizonyos videómegosztós oldalon, nos, annak nem lesz újdonság a terhességem ténye. Természetesen gondolva azokra, akiket hatalmas meglepetésként ért a hír, ide kattintva pótolhatják az információmorzsák felcsipegetését.
Szóval az erről szóló videómban amellett, hogy megosztottam, várandós vagyok, beszéltem a kezdeti nehézségekről, félelmeimről, tapasztalataimról, elárultam azt is, hogy a babavárás téma visszatérő vendég lesz nálam. Tudom, hogy nem vagyok egyedül, autoimmun haverokkal nem csak én vágtam bele a családalapításba, és biztos vagyok abban is, hogy sokan tervezik azt. A változatosság kedvéért ezért újra kitakaróztam introvertáltságom puha melegéből, aminek köszönhetően született meg az Anyaszoba névre keresztelt sorozat, ennek keretein belül most az első trimeszterre tekintek vissza.

Kép forrása. Pinterest

A sikeres projekt

Őszintén szólva amikor a babaprojekt elindítása mellett döntöttünk, meg sem fordult a fejünkben az, hogy nem kell hónapokig próbálkoznunk. Hiszen két autoimmun betegség tulajdonosa vagyok, melyek közül az egyik, a Hashimoto jócskán befolyásolja nemhogy a terhességet, de a fogantatást is. Ekkor még ugyan nem voltam tisztában a nem létező pajzsmirigyem tényével (azaz nem csak sorvadófélben van a drága, hanem konkrétan totál halott), de azt tudtam, hogy számokkal táncolás az egész projekt időszak. Végig a sorvadt kis szervem aggasztott, a Raynaud szindrómámat pedig figyelmen kívül hagytam. Nyár közepén eszembe sem jutott, hogy gondot jelenthet, visszatekintve ez a nemtörődöm vele dolog is kellett a sikerhez. Kiderült, hogy az alacsony TSH érték is, a meleg időjárás, stresszkezelés, pihenés együttese alkották a siker kulcsát. Szerintem.

Aztán a pozitív terhességi teszttel, és a nőgyógyász ámenjével beléptem az első trimeszterbe. A rettegett első trimeszterbe! Merthogy mást nem hall, és nem olvas az ember lánya, csak a vetélés hatalmas lehetőségét, ami miatti stressz önmagában sem mondható segítségnek. Sem az internet, az orvosok, vagy a tapasztalt anyák. Meglepő módon így is igyekeztünk úgy élni, hogy csak úgy faltuk a rózsaszín ködöt, józan ésszel megspékelve.
Dolgoztam, de fokozottabban ügyeltem a pihenésre, relaxálásra, a munkahelyi stressz levezetésére is többek között. Viszont félreértés ne essék, nem hagytuk, hogy a vetélés miatti félelem befurakodhasson hozzánk! Oké, be kell vallanom, ez utóbbi oroszlán része a páromé volt, ha a józan eszem kirándult volna hiszti földjére, időben termett ott, és megakadályozta azt.

Kezdeti félelmek

Elsők között látogattam meg az endokrinológusom, a labort, és igyekeztem építő információk után kutatni, és nyúlni a neten. Tudatosan zártam ki a vetélés témáját, és ha véletlenül belebotlottam is, görgettem, ikszeltem rendületlenül, talán már-már parádés módon. De működött!
Hazudnék, ha azt vetném ide olvasásra, hogy könnyű időszak volt, és nem féltem. Folyamatosan rettegtem főleg a genetikai ultrahangtól, attól tartottam, a pajzsmirigy betegség rendellenességet okoz a baba fejlődésében. Most is félek, már a Raynaud haverom miatt is, aminek a hideg kedvez. Viszont mindig, magamért is megtettem azt, ami tőlem telt, és ez most sem változott. A legtöbbet, amire képes vagyok, megteszem, így ügyeltem a hideg elleni fokozottabb védekezésre is. Szerencsére a nőgyógyászom is, aki az első alkalommal már felírta nekem a Clexane injekciót. Ezt a terhesség alatt végig, minden nap kell adni, hasba. Mar, mintha sav lenne, és főleg az elején komoly kihívás volt az, hogy ne boruljak ki miatta.

Kép forrása: Pinterest

Lelkifröccs

A fájdalom mellett meg kellett vívnom újra azokat a harcokat, amiken már túl voltam a diagnózisok felállítását követően. Nem tudtam nem defektesnek érezni magam, olyan tényezőnek, ami akadályozza a másik ember felhőtlen boldogságát, és képtelen voltam mellőzni a gondolatot, hogy önző módon veszélyeztetek egy másik, még formálódó életet. Miközben mindenki tele volt (bizonyára jó szándékkal) kéretlen tanácsokkal, az ő igazukat sulykolva senki sem vette figyelembe a legfontosabbat, engem. Ez pedig észrevétlenül kezdte elhitetni velem alkalmatlanságomat, frusztrálttá tett, és csak még magányosabbá. Visszatekintve nem csak úgy éreztem, de tényleg egyedül kellett megküzdenem ezekkel az érzésekkel. Nem azért, mert párom nem segített volna, hanem azért, mert ez az én csatám volt az első hónapokban. Én generáltam a tükörképem deformálódását, és én voltam, aki hagyta, hogy mások átlépjenek egy bizonyos határt. Éppen ezért nekem kellett, és kell is emlékeztetnem magam a fentiek hamisságára a mai napig.

Olykor túl sok a lépcsőfok, amit meg kell másznom nap, mint nap, de amikor felérek egy-egy fordulóba, és visszatekintek, mindig egy picit büszkébbé válok magamra. Ez a harc - talán a hormonok miatt is - folyamatos, és talán minden egészséges anya is éppen így küzd minden egyes nap. De visszatekintve az első három hónap úgy repült el, akár egy szempillantás, és semmit sem tennék másképp, vagy változtatnék meg. A dolog fájó részét sem, hiszen azok hajtanak, erősítenek továbbra is.