Vannak napok, mikor nem látunk mást, csak azt a sötét foltot, mi folyton-folyvást követ minket. Mióta élünk. Nem köszön vissza más a pocsolyákból, a kirakatokból, csak a sötét tükörképünk. Arctalanul, lelketlenül, az élettől, annak megpróbáltatásaitól fázva. Telve van rettegéssel, haraggal,…
A határaim én vagyok.
Autoimmun blog
Pupillámban a vágyódás
#mondokvalamit
Ha a szemembe néztek, vajon mit láttok? Ott ül a szememben az a reggeli küzdelem, hogy lépjek, lélegezzek? Integet a pupillámból az a vágyódás, hogy a napsütésnek átadjam magam, de ehelyett a kanapé birtokol? Nem, ugye? Fontos észrevennünk a láthatatlan dolgokat ráncainkban, hajszálainkban, legyünk…
Ha a szemembe néztek, vajon mit láttok? Ott ül a szememben az a reggeli küzdelem, hogy lépjek, lélegezzek? Integet a pupillámból az a vágyódás, hogy a napsütésnek átadjam magam, de ehelyett a kanapé birtokol? Nem, ugye? Fontos észrevennünk a láthatatlan dolgokat ráncainkban, hajszálainkban, legyünk betegek vagy sem. Az élet senkit sem kímél, futószalagin gyártja nekünk az akadályokat, nekünk pedig ugranunk kell! Legyünk a remény a pillangó szárnycsapásában, amiben megszületik a tolerancia, erre a zord világra. #mondokvalamit #tolerancia #ahaverokésén #légytoleráns #mindenkiküzd #pupillámbanavágyódás #napsütés #éljenajóidő
ahaverokesen_blog készítette ezt a képet.