Nem épp hívogatónak mondható film cím. Témája mentális betegségeket boncolgat, mégis tettem egy próbát, és megnéztem, az előre elolvasott kritikák ellenére.
Bejegyzésem - előre leszögezem - nem fog spoilert tartalmazni, ám aki kíváncsi a film tartalmára, ide kattintva elolvashatja.
Fotó: Game ChronicleÉrdekelt a történet. Tudni akartam, vajon találok olyan mondanivalót benne, amely hatással lehet rám, bármilyen formában, és vajon mennyire képes visszaadni az elme betegségét, a mögötte zajló küzdelmeket, és a környezet viszonyát. Fontosnak tartottam felvenni a megnézendő filmek listájára, tekintve, hogy egyes autoimmun betegségek okozhatnak mentális nyavalyát. Szóval témába vágónak éreztem.
A film milyenségét nem célom firtatni, hiszen ízlés kérdése minden, ám amellett nem tolhatom el a biciklim, hogy mennyire inspiráló! Amellett, hogy laikusként némi bepillantást engedett a mentális betegségek sötét bugyraiba, emberi oldalról mutatta be azokat, és a különböző reakciókat. Ráébresztett arra, hogy a családok, barátok, rokonok sem lehetnek olykor - olykor könnyű helyzetben, rákényszerülhetnek szembesülni a rideg, ismeretlen valósággal. Az, hogy ki, milyen módon tanul meg viszonyulni, lavírozni, segíthet levonnunk a saját konzekvenciánkat környezetünket illetően. A történet megmutatta (amit sokan tudhatunk is már), hogy a kemény küzdelem meghozza gyümölcsét, és kegyetlenül vágja arcunkba a külvilág számára észrevehetetlen életek létét.
Összegezve tehát ajánlom mindazoknak, akik nyitottak a dráma ilyen jellegű megközelítésére, és kíváncsiak arra, hozzám hasonlóan, hogy a sztori vajon képes - e hegyeket mozgatni a legbelső zugokban.
