Hashimotosként hullámvölgyek jellemeznek. Na, nem mintha a betegség sajátja lenne, de most az enyém. Valaha edzettem, éppen annyira, amennyire szükségem volt rá, úgy, és akkor, amikor a testem és a lelkem azt megkívánta. Aztán szépen lassan, ahogy a diagnózis elkezdett rágni belül, úgy hagytam el az éltető mozgató rugót. Felemésztett a gyulladás, a küzdelem, a diétákkal, vitaminokkal, és az elfogadással való kísérletezés, míg nem most visszataláltam. Állok a lépcső alján, és felfele nézek. Oda, ahová tartok. A cél felé. Ugyanoda, ahonnan indultam a hosszú, küzdelmes útra. Azaz mégsem. Ugyanoda nem találhatok vissza, de eljuthatok egy olyan leágazáshoz, amely arra visz tovább, ahol önmagamat újra megtalálva, egy új sétabottal kezemben mehetek tovább, és küzdhetek.
Eltökéltem, hogy újra megütöm azt a szintet. Az én mércémmel mérek, nem máséval! Úgy döntöttem, újrakezdem, teljesen elölről. Hetente egyszer a szombat délutánom a mozgásnak adom, állapottól függetlenül, de figyelembe véve azt. Október 21-én felléptem az első lépcsőfokra, és nem állok meg! Ettől a pillanattól a tintám a mozgásról is dalol a blogon, megosztva kudarcokat, sikereket, ez lesz #azénmércém.
Kép forrása: her.ie
Október 21., az első lépcsőfok
Annak idején ráleltem egy olyan edzésformára, amely az első képkockától az utolsóig a sajátommá vált, azonnal! Ez a módszer a Tabata. Ennek segítségével tudtam első körben állandósítani a mozgást az életemben. Számomra ez okozta a legnagyobb kihívást, rendszeresíteni. Amikor sikerült, színeztem a testemnek adott időt, és a kezdeti negyed órából több óra lett néhány hónap alatt.
Így, hogy az egyéni tapasztalat megvolt a batyumban, csupán elő kellett keresnem. Fel kellett idéznem, honnan indultam akkor, és hová jutottam, de emellett szembe kellett néznem azzal a ténnyel is, hogy MOST hol tartok. A betegség megtanított egy számomra fontos dologra, ez pedig a magammal szembeni őszinteség volt. Az vezetett el a jelenlegi helyzetembe, és dobott meg ajándék gyanánt két autoimmun betegséggel is, hogy nem voltam egyenes saját magamhoz. Ahhoz, hogy fejlődni tudjak, a legnehezebb lépés megtételére kellett rászánnom magam.
Keretbe szorítva
Tekintve, hogy az újrakezdés nem éppen arról híres, hogy sült galambként pottyan, könnyedén az ember ölébe tudtam, szabályokra lesz szükség, rendszerre, és határok emelésére. A rendszer adott, minden szombat délután az, amit a mércémre szánok, de szükség volt határra. Kijelöltem egy tágabb intervallumot, amelyen belül meg kell ejtenem a randit a mozgással, ez 14:00-16:00-ra tettem. Ha el akarom érni a kitűzött célt, ehhez kell tartanom magam, ennek eleget is tettem. Az első találkozás feszélyezett hangulatban telt, komoly "agymunka" is volt, hiszen emlékeztetnem kellett magamat arra, hogy mire vagyok képes. Nem csak fizikailag, hanem mentálisan is. Képes vagyok türelemmel lenni. Végül bele kellett néznem lelkem tükrébe, és be kellett ismernem azt, amit nem akartam elhinni. Azt, hogy az a 20 perc, az nem volt hiábavaló. Nem lehet nevetség tárgya, és cseppet sem szánalomra méltó. Hiszen valljuk be: a hidegfront beköszöntével ízületi fájdalmak ölelnek, testem visszája pedig erőtlen, és kihányt. Ez az én mércém, így büszkének kell lennem!
Összegzés
Ha valaki nem csak a rovat követése mellett dönt, hanem kedvet kap valami hasonló mozgalom alapköveinek letételéhez (és természetesen egyeztetett orvosával, és szakemberrel), összegzem hogyan indultam el:
- Tervezés
Konkrét napot választottam, amikor biztosan, rendszeresen tudok mozogni majd, és edzés előtt, és utána is jut idő a pihenésre. - Kitűzés
Olyan intervallumot tűztem ki, ami leszűkítve a dolgot ad egy határidőt, amelynek segítségével kizárom a halogatás lehetőségét, minden szikráját. - Előkészítés
Figyelembe véve betegségemet, és az napi teendőimet előkészültem, elvégeztem a házimunkát, és időt szenteltem annak is, hogy pihenjek. - Zenei aláfestés
A pihenés alatt előre kerestem olyan zenét, ami motiválni tud, és a fent említett Tabata módszerhez is jó, azaz ahhoz az edzésformához, ami mellett én személy szerint letettem a voksom. Erre készítettem saját lejátszási listát a Youtubeon, amit bárki megtehet, saját csatorna létrehozásával.
Fontos, hogy a mozgásforma kiválasztását magunkhoz mérten tegyük, és feltétlenül konzultáljunk szakemberrel, figyelembe véve a betegségeinket, erőnlétünket!
